BODHI

Webáruházunkban a bodhi fa magjaiból készült gyöngyök kaphatóak, amelyek Indiából és Nepálból származnak. A bodhi fa magvából készült malák spirituális gyakorlók számára kiemelt jelentőségű kellékek és szertartások eszközei. Az karkötőkben, fülbevalókban, nyakláncokban megjelenő bodhi-szemek egy csipetnyi spirituális esztétikumot kölcsönöznek az ékszernek.

A Bodhi fa nem más, mint a szent fügefa, amely a Ficus Religiosa, egy fügefa-féle – tulajdonképpen a fügefa-félék egy ősi képviselője, becslések szerint mintegy 80 millió éves fa faj. Több néven ismerik: úgy, mint Pipal (Peepal) fa, Pippala fa, vagy Ashvattha fa. Szent fának tekintik több nagy keleti vallásban, mint a hinduizmusban és a dzsainizmusban is, de főleg a buddhizmus követői – a történelmi Buddha egy ilyen fa alatt érte el a megvilágosodást. A vallások követői és a spiritualitás kedvelői gyakran meditálnak e fák alatt, az elmélyülések és spirituális gyakorlatok közkedvelt helyei.
A tradíciók szerint Gautama Siddhartha herceg, miután felismerte az akkori világ illúzióját, és elhagyta a palotát, hogy a kérdéseire választ találjon, hiábavaló keresése végén egy ilyen fügefa hajlékában pihent meg, és hét héten keresztül időzött és meditált. Ennek során egy alkalommal három nappal és három éjjen át tartó meditációját követően érte el a megvilágosodást, és innentől számítva kapta a Buddha nevet, amely „felébredett”-et jelent. Ezután ezt a fát tanítványai és követői szent fának tekintették. Ez a fa sokáig nagy becsben állt, mellette templomot emeltek, amely ma is milliók zarándokhelye Indiában, a mai Bodh Gayaban, a világ minden tájáról érkezők számára.

Ma a Mahabodhi templom mellett található Bodhi fa (Sri Maha Bodhi fa), a hajdani fa egy leszármazottja. A fennmaradt hagyomány szerint a templom építtetőjének, Ashoka királynak a lánya, Shangamitta le vett egy ágat a fáról és Sri Lankára vitte, ahol Anuradhapura városában elültették, amely még a mai napig is él, és nagy becsben tartják. A feljegyzések szerint ez a fa (Jaya Sri Maha Bodhi fa) a világ legrégebben dokumentált fája.
A bodh gayai Mahabodhi templom mellett álló szent fát erről a sri lankai, eredeti facsemetéről hozták.

A hinduizmusban minden Asvattha fa, az Örök Ashvattha fa leszármazottja, amelyet úgy írnak le, hogy gyökere felfelé és lefelé is ágazik egyaránt, amelynek nincs kezdete és nincs vége, csak állandósága, és maga a tiszta és halhatatlan Brahman.
A Bhagavad Gitában Krishna azt mondja: „Én vagyok a Peepal fa a fák között”.

A Bodhi fa India és dél-kelet Ázsia szerte elnépesült fa, főleg sík vidékeken, vagy max. 1500 méter alatti tájakon elterjedt. Lombhullatóak, de egyben ún. félig örökzöldek, vagyis csak rövid időre veszítik el lombjukat. Magasságuk legfeljebb 30 m, átmérője legfeljebb 3 m. Élettartamuk 900 – 1500 év közé tehető, a sri lankai Anuradhapura városában védett fa a becslések szerint több mint 2250 éves.

Úgy tartják róla, az első fa a földön, amely virágot és termést hozott. Kivételesnek tartják, mert a levele szív alakú, a termése édes füge gyümölcs, tejnedve tiszta környezetben tartva fogyasztható (pl. vírusos, baktériumos és gombás fertőzésekre használják), de levele, kérge és gyümölcse is egyaránt gyógyhatású – vértisztító, emésztést szabályzó, és bőrbetegségek kiváló kezelői.
A régi tradíciók számos gyógyhatásáról beszámolnak, melyeket már nagy százalékban tudományos vizsgálatokkal is igazoltak, és egyes vizsgálatok manapság is zajlanak.