DZI-KŐ
A Dzi-kő tradicionális szent-kő, amelyben speciális eljárással hozzák létre egyedi stílusú mintáit. Eredetileg Ónix ásványból készülnek, de ma már más kvarcásványokból is készítik őket, mint pl. Achátból vagy Karneolból. Ennek megfelelően a színük is eltérő (zöld vagy narancsvörös), az Ónixból fekete alapon, szabályos fehér mintázatok kerültek kialakításra. A mintázatok a hagyomány szerint sokfélék, gyakran tradicionális és egyedi motívumokkal. Az egyik legelterjedtebbek a „szem” ábrázolások. (webáruházamban a „három szem” mintázatú Dzi-kövek elérhetőek; a „három szem” a test-elme-tudat egységét szimbolizálja.)
A Dzi-követ a Tibeti Buddhizmus követői, valamint a nepáli, a bhutáni, de főként a tibeti kultúra és hagyomány tartja nagy becsben. A legenda szerint DZI az „isteni kincs”, egy „kő az égből”, nevének jelentése: „tiszta, ragyogó fényesség”. A tibetiek élő Kőnek tekintetik, és úgy tartják a Dzi-kő az „Élet legértékesebb drágaköve”; egyike a Tibeti Buddhizmus szimbolikus „Hét Kincsének”. Keletkezésére-felbukkanására több legenda is létezik, de mindegyik szerint valamilyen istenség juttatta el az emberekhez, járvány vagy gonosz erők elleni küzdelem hatékony megsegítésére. A tibeti kultúrában szerves részévé vált a családi vagyonnak, a személyes értékeknek, a hagyományos népviseletnek, a hagyományos orvoslásnak – de még a kereskedelem és árucsere fontos eszköze is lett. Viselték szerencsehozó amulettként, a gonosz energiák elleni védelmezőként, áldást hozó és betegség megelőző kőként.
Úgy tartják, eltávolítja a karma törvénye által felhalmozott akadályokat, növeli a jólétet, javítja a vérkeringést, szemeket, a vitalitást és az immunrendszert. A Dzi-kő egyensúlyt teremet a jin és a jang között, kiegyensúlyozza az öt elemet, szabályozza a „qi”, vagy „csi”, vagy „prána” elnevezéseken ismert – azaz az „univerzális életenergia” áramlását.
A régről fennmaradt, több száz és ezer éves Dzi-kövek ma nagyon ritkák és szinte felbecsülhetetlenül értékesek, csak ritkán és vagyonokért lehet hozzájuk jutni, hiszen ezek sokszor a családi vagyonokhoz tartoztak, és becsesen öröklődtek tovább nemzedékről-nemzedékre.
A tradíciók és a tisztelet azóta is fennmaradt, és ma már a technika fejlődésével szinte tökéletes másolatok készülnek, gyakran még a hagyományos készítési technikával is. Több ezer évre nyúlik vissza az ún. maratásos módszer, amelyben a kívánt motívumokat mosószódából rajzolták fel nádszál segítségével az Ónix, vagy átlátszatlan Achát kövekre. Miután megszáradt izzó parázzsal borították be, és az alatt pihentették őket. Később tisztítás után szépen kivehetővé váltak a sötét kőbe fehéren beleégett rajzolatok. Alkalmazzák a módszert szinte visszafelé is, mosószódával beborítják a köveket, tűzben hevítik, s az így ezt követően kifehéredik. Ezután réz-nitrát oldattal festik meg a motívumokat, s az így fekete mintákat éget bele a kifehéredett kőbe.
A Dzi-kövek ma is őrzik a tiszteletet, a hitet és a tradíciókat, spirituális jelentőségük és esztétikájuk közkedvelt ékszerekké és szimbolikus eszközökké is teszik őket.